Mitől lesz hatékony a segítség? (A haszontalan tanácsok anatómiája)

2017.08.15. 17:00

Mitől lesz hatékony a segítség? (A haszontalan tanácsok anatómiája)

Mitől lesz hatékony a tanácsadás?
(1. rész: A haszontalan tanácsok anatómiája)

Kevés bántóbb dolog akad egy nehéz helyzetben lévő, szenvedő ember életében egy kéretlen, bölcsnek tűnő, de megvalósíthatatlan tanácsnál. Bizonyára Te is számtalan olyan okosnak vélt, bosszantó tanácsot kaptál már életedben, amellyel az adott pillanatban semmit, de semmit nem tudtál kezdeni. A bejegyzés arról szól, mitől lesz valóban hasznos és hatékony egy tanács.

A nem hasznos tanácsok esetében két kérdést érdemes átgondolnunk.

  • Az első kérdés így szól: Miért nem hasznosítható a tanács?
  • A második kérdés így hangzik: Mi motiválta a tanácsadót az ötlet megfogalmazásakor?

Az első kérdés magyarázata viszonylag egyszerű.

Három oka van annak, amiért a tanácsadás haszontalan lehet

1. Első ok: A tanács alapvető tévedésen alapul. Ez esetben kifejezetten szerencsés vagy, ha nem tudod megvalósítani.

2. Második ok: Elméletileg ugyan segíthetne a tanács, de valamiért számodra nem valósítható meg. Ilyenek a közkedvelt "Engedd el!", "Lépj túl rajta!", "Fel a fejjel!" típusú javaslatok, és persze sok más tanács is, amelyek megfogadásához nem érzel magadban erőt vagy külső támogatottságot. E tanácsok közkedveltsége persze csak abban az esetben igaz, amikor adjuk azokat. A fogadó oldaláról az effajta “kapaszkodó” népszerűségi indexe drámai zuhanásba kezd...

3. Harmadik ok: A tanács hasznával amúgy is tisztában vagy, mégsem tudod megvalósítani azt. Utóbbi két esetben a kapott tanács semmi új információt nem hordoz, ellenben fokozza saját gyengeség-érzésedet. Ebből is látszik, hogy néha egy teljesen nyilvánvalóan rossz tanács jóval ártalmatlanabb lehet egy jónak tűnő, de használhatatlannál. Utóbbival ugyanis tovább frusztrálod magad.

Aki tanácsot ad, többnyire tényleg segítő szándékkal teszi ezt.

Jót akar a szenvedőnek, enyhülést, boldogságot remél számára. Miért ad olykor mégis rossz tanácsot? Az okot saját személyiségének fel nem térképezett részeiben találjuk. A liftben, közértben, baráti telefonbeszélgetésben a laikus segítő (és sajnos sok, kellő önismerettel nem rendelkező tanácsadó is) saját belső feszültségét oldja a tanáccsal. A szenvedőben lévő feszültség ugyanis rezonál a saját belső fel nem dolgozott sérüléseire.

Ez az együtt rezgés nem tudatos, így a tanácsa sem lesz az: A laikus és nem jól képzett segítő saját, belső kérdéseire válaszol, tehát valójában önmagának szóló tanácsot ad! Ráadásul éppen úgy próbálja ezt kezelni, ahogy Te kezeled a téged újra és újra panaszáradattal felhívó barátnődet, anyósodat, kollégádat: szabadulni igyekszel tőle, lehetőleg mielőbb. A magánéletben ez “jogos önvédelemnek” számít, ám az ebből fakadó tanácsok haszna minimális.

A második kérdés egyszerű magyarázata tehát így hangzik:

A rossz tanácsok sokszor csak a "segítő" egyensúlyát hivatottak visszaállítani.

Érthető, hogy ebben az állapotában a “segítő” a tanácsot kérőre nem tud kellően figyelni. Észlelését elhomályosítják, sok esetben el is vakítják saját fel nem dolgozott elakadásai. A hivatásos tanácsadók jelentős része is sajnos így működik. Nem rossz szándékból, pusztán azért, mert ők maguk nem dolgozták fel a saját tudattalanba fojtott traumáikat, belső feszültségeiket. A pszichoterápia “szindrómás segítőnek” nevezi a saját, többnyire fel nem ismert önismereti hiányosságai miatt nem hatákony segítőt.

A következő héten arról lesz szó, hogyan kerülheted el ezt a csapdát. Tarts velem akkor is!

Dr. Hoffmann Gergely.

Ha aktív vagy leendő segítő vagy, a Kvantumiskola tanácsadó-képzésének 1. évfolyamán, a TÉT Alapképzésen tanulva nem csak megérted, de el is sajátíthatod ezt a szemléletet.