Ember és Sors: Így élhetsz teljesebb életet!

2018.06.05. 17:00

Ember és Sors: Így élhetsz teljesebb életet!

Ember és Sors: Így élhetsz teljesebb életet!

„Az élet az, ami velünk történik – miközben nekünk más terveink vannak.”

Talán te is hallottad már ezt a mondást, amely szépen összegzi mindazt, amit a sors iróniájaként vagy fintoraként is szoktunk emlegetni. Bizony, mindannyiunk életében megesett már, talán veled is, hogy egy gondosan megtervezett nyaralás, egy szép reményekre jogosító kapcsolat, vagy egy lelkesen végzett munka végül egészen másképp alakult vagy végződött, mint ahogy eltervezted. Biztosan tapasztaltál olyan esetet is, amikor hiába remélted, akartad, hogy ne így legyen, sőt hiába tettél meg mindent azért, hogy elkerüld a bajt és a csalódást, végül bele kellett törődnöd az elkerülhetetlenbe.

Amikor minden elképzelésed és erőfeszítésed dacára balul sülnek el a dolgok, könnyen érezheted úgy, hogy Te és az élet mintha nem ugyanazt akarnátok.

Az ilyen fájdalmas jelenségeket kézenfekvő rajtad kívül álló okoknak tulajdonítani, és bizony gyakran túlontúl könnyen le is zárjuk ezzel saját szerepünket a történetben. A külső okokat leggyakrabban más emberekben véljük megtalálni. Könnyű másokban meglátni a hiba forrását, és nem egyszer akad is olyan személy a környezetünkben, aki kapóra jön, és vállalja a bűnbak vagy tettes szerepét. Ám még ha nem is fogadja el azt, hogy hibázott volna, mi akkor is rá tudjuk vetíteni saját elégedetlenségünket.

Ezt, a feszültségünket csökkentő, 3 éves korunk táján kialakuló és rögzülő lelki folyamatot nevezi a pszichológia projekciónak (azaz kivetítésnek).

Sajnálatunkra azonban nem mindig találsz egy vagy több olyan személyt, akit sérelmeid okozójának tekinthetnél. Vannak olyan nagyobb horderejű kérdések, amelyekben úgy érezheted, maga az élet, vagy más néven a Sors áll veled szemben. Ne tévesszen meg a „veled szemben” kifejezés. A történet nem csupán a harcról, küzdelemről, a Sors csapásairól és terheiről szól. Ellenkezőleg, életünk örömteli pillanatainak egy részét is a Sors áldásaként éljük meg. Ezeket a történéseket aztán hitünk (vagy hitetlenségünk) szerint a véletlen vagy Gondviselés számlájára írjuk.

Az utóbbi esetben a Sors mint megszemélyesített Isten jelenik meg a szemünk előtt.

A hit nagyon fontos az anyagi világnál tágasabb horizont miatt, amely földön túli értelmet, ezáltal értelmes célt adhat szerény, szánalmasan rövid és mulandó földi életünknek. Ez a spirituális irányultság transzperszonális, magyarul a személyiségünk szerkezetén (szokásainkon, szubjektív igazságainkon) túlmutató részünk tulajdonsága.

A transzperszonális részünk az, amely kiemelhet minket az ösztönök és az ego önző rabságából.  

Azáltal teszi ezt, hogy tekintünket a nálunk tágasabb, teljesebb, igazabb és szebb Valóság felé tereli, amelyet az Isten, Végtelen, Tudatosság vagy Önvaló kifejezésekkel szokás illetni. (A különböző nagy kezdőbetűs szavak itt mind ugyanazt jelentik, használd a szívedhez legközelebb állót. Jelentésük árnyalatairól A Végtelen egyszerűben olvashatsz.

A Gondviselés szó a Végtelen feléd forduló, gondoskodó, segítő, a fejlődésedet támogató aspektusát, az isteni szeretetet tükrözi.

Ennél fogva sokkal szerencsésebb kifejezés, mint a tehetetlenség érzését növelő Végzet. Ezt jelzi az is, hogy a hitüket megélő emberek általában pozitívabb életszemléletről, magasabb boldogság-szintről és harmonikusabb kapcsolatokról számolnak be, ráadásul tovább és egészségesebben élnek, mint a személyesen megélt hittel nem rendelkező, azonos életkörülmények között élő embertársaik. Ezt a tényt számos kutatás, köztük Kopp Mária munkássága  igazolja.

A spiritualitás felé nyitó ego azonban meglepő módon ugyanúgy csapdába vezethet, mint bármilyen más, földhöz ragadtabb gondolati rendszert magáénak valló elme.

Ennek megértéséhez nem szükséges olyan messzire mennünk, mint a napjainkban is igen erős vallási fanatizmus vizsgálata. Sőt, néha kifejezetten káros is túl messzire tekintenünk. Vizsgáljuk inkább önmagunkat, még ha ez kényelmetlenebb vállalkozás is, mint az előbbi! Vegyük szemügyre például azt az esetet, amikor Istent imával igyekszünk kiengesztelni, bűneink mérlegelését illetően pedig „jobb belátásra bírni”. Vallásunk gyakorlása szép és nemes dolog, de nem mentesít az önvizsgálat alól. Sőt!

A folyamatos önreflexió a megélt hit alapja kell, hogy legyen.

Ráadásul ez utóbbi igénye, az önismeret fontosságának felismerése hittől, vallástól függetlenül is rengeteget segít az élet útján tudatosan haladni vágyó embernek. Ha a téged érő kihívásokkal, a megélt nehézségekkel érdemben szeretnél kezdeni valamit, és nem akarsz a Sors szeszélyének kiszolgáltatott lenni, hosszú távon ez az, ami biztosan segít, és a javadat szolgálja.

Az önismeret az az út, amely garantáltan előrébb visz az életben.

Ez az az út és az a szemlélet, amellyel nem csupán A Sorshoz, az Élet teljességéhez, de valódi Önmagadhoz is egyre közelebb kerülhetsz.

Dr. Hoffmann Gergely írása

Őszi 4 napos nagy TÉT Alaptréningünkön a Sors és személyiséged szövetségét erősítheted meg. Belső fejlődésed számodra legegyszerűbb, személyre szabott útját ismered meg és gyakorlod be. A tréningen elsajátított tudást valóban egész életedben használni tudod majd önmagad és szeretteid boldogulására.

Felvételi a TÉT Alapképzés 2018/2019-es évfolyamára június 16-án, szombaton 16-18 óráig Budapesten.